Kezdőlap  Cikkek  Üzenőfal  Köszönet  Kapcsolat   



 

















 

Puskás Ferenc életútja

 

Puskás (Purczeld) Ferenc
Született: 1927. 04. 01., Kispest

Játékospályafutása: 1939-1956: Kispest, majd Bp. Honvéd, 1958-1967: Real Madrid

Edzői pályafutása: 1967: Hercules ALicante, 1967: San Francisco Gales, 1967-1968: Vancouver Royals, 1969: Alaves, 1970-1974: Panathinaikosz, 1974-1976: Colo Colo, 1976-77: Szaúd-Arábia, szövetségi kapitány, 1977: Murcia, 1978-1979: AEK Athén, 1979-1984: Al-Maszri, 1985: Sol de America, 1986: Cerro Porteno, 1988-1991: Panhellenic South Melbourne, 1993: magyar szövetségi kapitány

Sikerei játékosként: magyar bajnok (1949-50, 1950, 1952, 1954, 1955, valamint nem hivatalos bajnoki cím 1956-ban), spanyol bajnok (1960-61, 1961-62, 1962-63, 1963-64, 1964-65, 1966-67), spanyol kupagyőztes (1962), BEK-győztes (1959, 1960, 1966), Világkupa-győztes (1960), olimpiai bajnok (1952), vb-ezüstérmes (1954)

Sikerei edzőként: görög bajnok (1969-70, 1971-72, 1978-79), ausztrál bajnok (1990-91), ausztrál kupagyőztes (1990)

Elismerései: Európa leggólerősebb játékosa (1948), világválogatott (1963), Európa-válogatott (1965), FIFA Hall of Fame tagja (1998), a 20. század legjobb magyar játékosa (2001), a Nemzet Sportolója (2004)

Rekordjai: a legtöbb gól egy mérkőzésen (7, 1949. február 19.), a legtöbb gól egy szezonban (50, 1948), a harmadik legeredményesebb futballista a 20. században (489 gól), Magyarország harmadik legeredményesebb játékosa (357 gól, 1943-1956), a magyar válogatott leggólerősebb játékosa (84 gól), a 13. legeredményesebb játékos a spanyol ligában (155 gól, 1958-1967), a harmadik leggólerősebb játékos a BEK-ben
 

***   ***   ***


Tehetsége, csodálatos gömbérzéke vele született 1927. április 1-jén Zuglóban, az Uzsoki Utcai Kórházban. Szülei, ha akarták volna, sem tudják más útra terelni fiukat, akinek szobája ablaka (no, nem a sajátjáé, a család egyetlen szobájáé) éppen a Kispesti AC pályájára nézett.

Az ám, Kispest. A Purczeld család (csupán 1937-ben magyarosította Puskásra a vezetéknevét a papa) 1929-ben költözött a ma már nem létező, Újtemető utcai kis lakásba, akkor, amikor a családfő a Kispest igazolt labdarúgója lett. Bár a korra és a nehezen érvényesülő munkásosztályra jellemző szegénység Puskásékat sem kímélte, Öcsi - merthogy legismertebb becenevét otthon kapta - gyermekkora mégis boldog, kiegyensúlyozott volt. A futball töltötte ki. A szülői ház mellett található grundon, más szórakozási lehetőség híján, naphosszat fociztak a környékbeli gyerekek, de a papa meg a szomszédok és a járókelők már akkor kiszúrták: a kis ballábas kölyök ügyesebb a többinél. Az egész napos önfeledt futballt, a pimasz cseleket, nagy gólokat csupán a mama zavarta meg olykor, amikor kisfiát cigarettáért vagy éppen fejfájás elleni cukorkáért küldte a közeli trafikba.

A kis Öcsi egyébként szófogadó, rendes fiú volt otthon, miközben természetesen magába szívta a kispesti utcákon mindennapos zsiványságot. De ki hinné például, hogy a világ leghíresebb magyarja szenvedéllyel szerette az állatokat? Alig tízesztendős lehetett, amikor egy utcán talált egeret csempészett haza. Otthon aztán befőttesüvegbe tette, adott neki enni, inni, s napokig jó gazda módjára gondozta a kis rágcsálót. Igen ám, de az egér egyszer csak kiszabadult, elszökött, és többé nem is találták meg. Öcsi édesanyja azonban fölöttébb meglepődött, amikor a spájzban észrevette, hogy az összes élelmiszerbe belekóstolt, és az összes zsákot megrágták... Manci néni ez egyszer alaposan ellátta Öcsi baját.

Puskás Ferencről azt is kevesen tudják, hogy szívesen olvasott. Gyerekkori kedvenc könyvei az akkoriban népszerű, fillérekért kapható indián- és cowboyregények voltak. Ha pedig tehette, ha éppen volt rá zsebpénze, már rohant is az Üllői úti Royal filmszínházba. De nem ám holmi vígjátékokra, romantikus hőstörténetekre költötte a forintokat - kizárólag a lövöldözős, gengszteres és vadnyugati történeket szerette.

Gyermekéveit felidézve mindenképpen meg kell említenünk Bozsik Józsefhez fűződő barátságát. Szinte hihetetlen, filmbe illő történet, de a felnőttként egyformán világhírnévig jutó labdarúgók már egészen kis koruktól fogva jó barátok voltak. A Bozsik família ugyanis éppen abban a házban lakott, ahol Puskásék, és mivel a két fiú, Cucu és Öcsi is imádta a futballt, hamar összebarátkoztak. Ha éppen nem a grundon nyargalásztak, a környék utcáin flangáltak. Gyakran futottak versenyt a Sárkány utcán (ma Ady Endre út) haladó sárga villamossal, néha, ha nem volt elég pénzük jegyet venni, a kerítés alá gödröt ásva kúsztak be a stadionba, olykor pedig harisnyát loptak, amelyből rongylabda készült.
Az elemi iskolát Kispesten végezte el. Nem volt ugyan kitűnő tanuló, de a nyolc osztályt azért becsülettel, bukás nélkül végigjárta.
Cowboyregények, mozifilmek, kisállatok és a kispesti lányok - a legvadabb harmincas évek még erről szóltak, ám már ekkor is tudta mindenki: Öcsi a futballra született.

Noha zajlott a második világháború, Puskás Ferenc a futballnak köszönhette, hogy nem volt katona: 1943-as bemutatkozását követően szinte pillanatok alatt országszerte ismert játékos lett, s 1944-ben 18 bajnoki mérkőzésen hét gólt lőtt.

A háború után egyre jobb lett a Kispest, nem kis részben két saját nevelésű fiataljának, Bozsik Józsefnek és "Cucu" jó barátjának, Puskás Ferencnek köszönhetően. A csapat 1947-ben bajnoki ezüstérmet nyert, Puskás pedig 30 meccsen 32 gólt szerzett. A következő évben aztán ötven góllal gólkirály lett.

Közben a politika egyre nagyobb jelentőséget tulajdonított a sportnak, s a hadköteles korú Puskás sorsa sajátos módon találkozott a hadseregével. Moszkvában utasításba adták, hogy minden szocialista országban létre kell hozni a fegyveres testületek és a nagy szakszervezetek sportegyesületeit. Magyarországon erre 1949 végén került sor (ebben az évben Puskás 46 rúgott gólja ellenére "csak" második lett a góllistán, barátja, Deák Ferenc mögött), sajátos körülmények között. Sebes Gusztáv, a kommunista sportirányítás akkori vezetője a nagy állami sportegyesületek létrehozásával egy-két klubba gyűjtötte azokat, akikből a jövő válogatottját kívánta felépíteni. Politikai okokból a fővároshoz csatolt Kispest eladdig kisvárosi klubjából hozták létre a hadsereg nagy egyesületét, és ide rendelték át a legjobb fiatalokat. Sőt a válogatott játékosok nagy része is előbb-utóbb ide került. Létrejött a gyökerek nélküli mamutegyesület, a Budapesti Honvéd, a játékosok pedig "bevonultak" katonának. Persze naiv ötlet volt a sztárfutballistákból valódi katonákat faragni, mert bár az ötletgazdák idealizált, eredményesen sportoló szocialista embereket képzeltek el uniformisban, Puskásék ennek ellenálltak. Ünnepélyesen bevonultatták őket, a kiképzés is elkezdődött, ám a rendbontások és engedetlenségek miatt a felettesek néhány hónap múltán jobbnak látták, ha a sportolók otthon, és nem a laktanyában folytatják hivatásos pályafutásukat.

1950-ben, immár Honvéd néven, bajnok lett az összetételében ekkor még jócskán "kispesti" csapat, sőt: ősszel sikerült dupláznia is (félidényes bajnokság volt, mert ekkor tért át a hazai szisztéma a szovjet típusú, tavaszi-őszi rendszerre), ugyanúgy, mint Puskás Öcsinek, aki előbb 31, aztán 25 góllal két magyar gólkirályi címet szerzett. 1951-ben bajnoki ezüstérem jutott a Honvédnak, Puskás pedig 21 gólt ért el, s két évvel később 27 góljával már negyedszer is gólkirály lett. A svájci világbajnokság évében, 1954-ben Puskás negyedszer is bajnok a Honvéd csapatával, és egy év múlva ünnepelhette ötödik bajnoki címét is és a Magyar Népköztársaság Kupa ezüstjét. Ekkoriban a világ legjobb klubcsapataként emlegették a Honvédot, amely begyűjtötte a válogatottak közül Grosics Gyulát, Kocsis Sándort, Czibor Zoltánt, Lóránt Gyulát és Budai II Lászlót is.

Sokan már ekkor azt rebesgették, hogy Puskás súlyfelesleggel küszködik, és nem a régi. Talán emiatt is szerepelt 1956-ban gyengén, bár még így is negyedik helyezett lett a France Football első Aranylabda-szavazásán. A forradalom miatt a bajnokság félbeszakadt, igaz, október 23-án a Honvéd volt az első a tabellán. Puskás novemberben nyugat-európai túrára indult a csapattal, a kirándulás célja eredetileg a Bajnokcsapatok Európa-kupájának második kiírásában a Honvédra váró, Bilbao elleni meccs lejátszása volt. A mérkőzést meg is rendezték (3:2 a baszkok javára), s a budapesti állapotok miatt még a visszavágót is külföldön, semleges pályán, Brüsszelben kellett lejátszani. A játékosok itt már nem is különösebben akartak továbbjutni, úgy hírlik, szándékosan estek ki a BEK-ből (3:3 lett a vége), hogy elutazhassanak az addigra már lefixált dél-amerikai túrára. 1957 elején - néhány hazai sztárral kiegészülve, számos sikeres európai jótékonysági fellépés után - el is utaztak Brazíliába, ám az MLSZ engedélye nélkül, s hamarosan a FIFA is letiltotta a Honvéd túracsapatát, teljesítve a magyar vezetők kérését. Puskásék csalódottan tértek vissza Bécsbe, ahol Öcsi úgy határozott, hogy családjával együtt nem tér haza Magyarországra.

Puskás Ferenc 1943 és 1956 között 349 magyar bajnoki mérkőzésen lépett pályára, és 358 gólt ért el, ötszörös bajnok és négyszeres gólkirály - páratlan teljesítmény! És pályafutásának még messze volt vége!

Az ötvenes évek első felében a világ legjobb válogatottja volt a magyar válogatott, amelynek kikezdhetetlen tekintélyű csapatkapitányát Puskás Ferencnek hívták.

Ha az Aranycsapatot említjük, mindig arra a magyar válogatottra gondolunk, amely az ötvenes évek elejétől az 1956-os forradalomig tartotta rettegésben és ejtette ámulatba a világot. A klasszikus Grosics-Buzánszky, Lóránt, Lantos - Bozsik, Zakariás - Budai II, Kocsis, Hidegkuti, Puskás, Czibor összeállításban legendává nemesedett csapatra. A csapatkapitány a szakvezetők és a játékostársak egyöntetű akaratából Puskás Ferenc volt. A kispesti balösszekötő 1945-ben debütált a magyar válogatottban, Ausztria ellen, és innentől kezdve kihagyhatatlan volt a csapatból. Tekintélyét a pályán és azon kívül sem kérdőjelezte meg senki, sokszor a taktikán is változtatott mérkőzés közben, ha szükségét érezte, s a többiek betartották utasításait.

A válogatottal első komoly sikerét az 1952-es helsinki olimpia megnyerése jelentette. Végig magabiztosan játszott a csapat Puskás vezérletével, aki négy gólt szerzett a tornán. A jugoszlávok ellen 2:1-re megnyert döntőben az ő révén szereztük meg a vezetést (miután kihagyott egy tizenegyest...). Ekkor már több mint két éve veretlen volt válogatottunk, és a sorozat csak az 1954-es világbajnokság döntőjében szakadt meg. Az olimpiát követő évben, 1953-ban az Európa Kupa-döntőjére (az Eb elődje volt ez a mérkőzéssorozat) a római Olimpiai Stadion avatására utazott a csapat, és újabb nagy sikert aratva, 3:0 arányban győzött.

Match of the Century - az évszázad mérkőzése. Az elnevezést az angol sajtó adta hetekkel az 1953-as Anglia-Magyarország mérkőzés előtt. Barátságos mérkőzést azóta sem kísért olyan érdeklődés, mint amilyen a Wembley-stadionban lejátszott angol-magyar volt. Az olimpiai bajnok magyar csapat elsősorban azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy a sportág feltalálóinak 90 éves hazai veretlenségét törte meg. A legendás 6:3-as győzelmet hozó találkozón Puskás Ferenc kétszer is eredményes volt, első gólja a mai napig világhírű. Az angol csapatkapitány, Billy Wright mellett egy könnyed csellel húzta vissza a labdát, majd berúgta a sarokba. A történelmi mérkőzésről több film és könyv is készült, nem csak Magyarországon, hanem szerte a világon. A találkozó visszavágójára 1954-ben, még a világbajnokság előtt került sor a Népstadionban, ahol a magyar válogatott még magabiztosabb, 7:1-es győzelmet aratott. Puskás ezen a találkozón is két gólt szerzett.

A magyar csapat fantasztikus formában volt, így készült az 1954-es svájci világbajnokságra, ahol természetesen a legfőbb esélyesnek számított. A vb is jól kezdődött az Aranycsapat számára, Dél-Korea (9:0) és az NSZK (8:3) ellen is fölényes győzelmet aratott a válogatott, Puskás a két meccsen három gólt szerzett, de a németek nem kímélték, megsérült, és csak a világbajnokság döntőjében térhetett vissza. A negyeddöntőben Brazíliát, az elődöntőben Uruguayt ejtették ki a magyarok, így készültek a július 4-i, berni döntőre, ahol már a kilencedik perben 2-0-ra vezettek, de a németek fordítani tudtak, többek között a játékvezetőnek köszönhetően, aki Puskás két szabályos góljából csak az egyiket adta meg. Négy és fél éves veretlenségi sorozat tört meg a legfontosabb pillanatban. Az 1956-os forradalomig hátralévő két évben is remekül szerepelt a válogatott. 1956 után Puskás Ferenc emigrált, nem játszhatott többé a magyar válogatottban, amelyhez a politikai rendszerváltozás után, 1993-ban tért vissza, szövetségi kapitányként, négy meccs erejéig vállalta a csapat átmeneti irányítását.

***   ***   ***


1945. 08. 20.
Magyarország-Ausztria 5:2

Válogatott mérkőzés
Budapest, Üllői út, 20 000 néző
G.: Puskás, Szusza (2), Vincze II, Zsengellér, illetve Decker, Kominek

1952. 08. 02.
Magyarország-Jugoszlávia 2:0

Olimpiai döntő
Helsinki, Olimpiai Stadion, 60000 néző
G.: Puskás, Czibor

1953. 05. 17.
Olaszország-Magyarország 0:3

Európa-kupa mérkőzés
Róma, Olimpiai Stadion, 90 000 néző
G.: Puskás (2), Hidegkuti

1953. 11. 25.
Anglia-Magyarország 3:6

Válogatott mérkőzés
London, Wembley, 105 000 néző
G.: Sewell, Mortensen, Ramsey, illetve Puskás (2), Hidegkuti (3), Bozsik

1954. 05. 23.
Magyarország-Anglia 7:1

Válogatott mérkőzés
Budapest, Népstadion, 92 000 néző
G.: Puskás (2), Kocsis (2), Lantos, Tóth II, Hidegkuti, illetve Broadis

1954. 07. 04.
Magyarország-NSZK 2:3

Világbajnoki döntő
Bern, Wankdorf-stadion, 65000 néző
G.: Puskás, Czibor, illetve Rahn (2), Morlock

1956. 09. 23.
Szovjetunió-Magyarország 0:1

Válogatott mérkőzés
Moszkva, Lenin-stadion
G.: Czibor

1956. 10. 14.
Ausztria-Magyarország 0:2

Barátságos mérkőzés
Bécs, Prater-stadion, 65000 néző
G.: Puskás, Sándor

***   ***   ***

Az 1956-os budapesti forradalom napjaiban buszra szállt, és Nyugat-Európa felé vette az irányt a Budapesti Honvéd világhírű labdarúgócsapata, hogy nyugodt körülmények között készülhessen az Athletic Bilbao elleni Európa-kupa-mérkőzésre. A történelem úgy hozta, hogy a visszavágót sem lehetett Budapesten lejátszani, de a decemberi, brüsszeli mérkőzés idejére a csapat már eldöntötte, hogy elfogadja a dél-amerikai túrára szóló meghívást. Ezt a kirándulást a kommunista Magyarország nem engedélyezte, a csapat nagy része mégis útra kelt, és a januári visszatérés után Bécsben többen úgy határoztak, hogy nem térnek vissza a magyarországi, ismét megszilárduló diktatúrába. Közöttük Puskás Ferenc is. A "disszidensek" az MLSZ nyomására kétéves eltiltást kaptak a FIFA-tól, s ezzel egzisztenciálisan nehéz helyzetbe sodródtak.

Puskás Ferenc a gyomorbetegsége és jelentős súlyfeleslege miatt még rosszabb kilátásokkal várta, hogy újra futballozhasson. Jóllehet, sokan nem tartották képesnek arra, hogy újra profi játékos legyen, barátja, a régi kispesti technikai vezető, Östreicher Emil bízott benne. A magyar sportvezető 1958-tól a Real Madrid alkalmazottja lett Santiago Bernabéu elnök tanácsadójaként, és azonnal megkezdte a legendás elnök "puhítását" Puskás ügyében. A presidente először hallani sem akart a vásárlásról. Östereicher nem adta fel, és addig győzködte Bernabéut, amíg beleegyezett Puskás szerződtetésébe, annak ellenére, hogy Puskás hónapok óta nem játszott, és jókora súlyfelesleggel küszködött. A plusz kilókat szerződtetése után hat hét alatt leadta, hihetetlenül kemény munkával majdnem tizenöt kilót fogyott.

Első meccsét Real-játékosként Buenos Airesben játszotta a River Plate ellen, a Primera Divisiónban 1958. szeptember 2-án debütált az Oviedo ellen. Az 5-1-es madridi sikerrel végződő bajnoki találkozón gólt is lőtt. A "Canoncitónak Pumnak", azaz "Kis Ágyúnak" becézett csatár összesen 372 meccsen lépett pályára a Real Madrid színeiben és 324 gólt rúgott. Hatszoros spanyol bajnok, négyszeres gólkirály lett, s egyik vezéregyénisége a világ akkori legjobb klubcsapatának, a Bajnokcsapatok Európa-kupája első öt (!) kiírását megnyerő Real Madridnak.

Pedig nem csak a súlyfelesleg miatt indult nehezen madridi karrierje. Luis Carniglia edző ugyanis nem kedvelte Puskást, azt mondta, még a saját fia is jobban játszik a magyarnál. Amikor viszont Puskást Bernabéu el akarta adni a belga Standard Liége csapatának, és kölcsönben a városi rivális Atlético Madridban játszatta, a csatárnak minden összejött. Brillírozott a pályán, gólokat lőtt, ezután az elnök nem volt többé hajlandó megválni a magyar csodacsatártól. Carniglia hiába nyert meg mindent abban az idényben a Reallal, miután a BEK-döntőn mellőzte Puskást, Bernabéu felmondott az edzőnek.

Öcsi világhírű csapattársa, Alfredo Di Stéfano nagy tiszteletnek örvendett a társak között, és ha neki nem tetszett egy új szerzemény, mennie kellett. Puskás érkezésének sem örült, de hamar rájött, a világ egyik legjobb játékosának érkeztével ő maga nem lesz kevesebb, sőt: annyi gólpasszt kapott a zseniális magyartól, hogy kezdeti fenntartásait hamar feledte. Barátságuk Panchóval - Di Stéfano nevezte el Puskást Panchónak - kiállta az idők próbáját, az egymás iránti megbecsülés töretlen maradt.

De nemcsak Di Stéfano szerette meg a magyar zsenit, hanem egész Spanyolország. Puskás 1961-ben megkapta az állampolgárságot, és négy meccsen a válogatottban is játszott, szerepelt a chilei világbajnokságon is. A Real Madriddal háromszor nyerte meg a Bajnokok Ligája elődjét, a BEK-et, az 1960-as döntőn máig megdönthetetlen rekordként négy gólt szerzett (Real-Eintracht Frankfurt 7:3), kétszer a sorozat gólkirálya is lett, s vezérletével nyerte meg a királyi gárda az első Világkupát (1960-ban a Penarol elleni madridi meccsen Puskás két góllal és két gólpasszal vette ki a részét az 5:1-es győzelemből). Az esztendő végén a France Football Aranylabda-szavazásán második lett úgy, hogy több kelet-európai szavazó - köztük a magyar (!) - nem jelölte őt az első ötbe.

1967-ben, 40 évesen Puskás befejezte a futballt. 1969-ben rendezték ünnepélyes búcsúmeccsét Madridban, az osztrák Rapid ellen hetvenezer ember előtt.
Öcsi bácsit tisztelete a királyi klubban és a Real Madrid hívei körében az évek múlásával sem kopott. Puskás Ferenc Spanyolországban is halhatatlan.

Sok magyar számára Puskás Ferenc karrierje egyszerűen befejeződött 1956-ban, hiszen az itthoni sajtó évtizedekig hallgatott az emigráns zseni kinti sikereiről. A lexikonokban is úgy fejeződött be a Puskás nevéhez írott szócikk, hogy "1956-ban külföldre távozott". Mintha többé nem is létezett volna. Pedig a Real Madridban játszott kilenc év, a BEK-győzelmek, a világválogatott szereplés, a médiában betöltött szerep révén legendák szivárogtak be a vasfüggönyön át a valahol még élő és brillírozó Puskásról. De szinte semmit nem lehetett tudni arról a Puskás Öcsiről sem, aki az aktív játék befejezése után - rövid és nem túl sikeres üzleti próbálkozások mellett, után - edzősködésre adta a fejét, és ebben a minőségében beutazta az egész világot.

A legnagyobb sikeréről, a Panathinaikosszal elért BEK-döntőről (1971) azért a magyarok is értesültek, mert látták őt a televízióban az Ajax elleni finálé alkalmával, noha a kommentátor alig merte a nevét is megemlíteni. Azt viszont még a futballrajongók sem mind tudják, hogy Puskás Ferenc dolgozott szövetségi edzőként Szaúd-Arábiában, ott volt a Vancouver Royals kispadján az első észak-amerikai profiligában, több kisebb klubnál is megfordult Spanyolországban (Alicante, Alavés, Murcia), megszakításokkal csaknem öt éven át volt klubedző Egyiptomban és Athénban, de több latin-amerikai csapatnál is trénerkedett Paraguayban és Chilében, nem beszélve utolsó külföldi szerepvállalásáról, az ausztrál South Melbourne Hellas szakvezetői tisztéről (itt bajnok és kupagyőztes volt a kilencvenes évek legelején).

Arra aztán már sokan emlékezhetnek, hogy Puskás - huszonöt éves csend, után állami engedélylyel - 1981-ben visszafogott hivatalos fogadtatással, de nagy ünneplés közepette hazatért egy öregfiúkmeccs kedvéért, majd a rendszerváltás után félig-meddig hazaköltözött. Amíg egészsége engedte, tekintélyével, kapcsolataival, jelenlétével dolgozott az MLSZ-nek, s négy mérkőzés erejéig a szövetségi kapitányi posztot is betöltötte 1993-ban. A közvélemény azonnal, a hivatalos politika lassanként rehabilitálta, s megpróbálta pótolni mindazt, amit évtizedeken át elmulasztott.

Puskás minden létező címet és kitüntetést megkapott idehaza (közben a NOB és a FIFA is a legmagasabb érdemrendjével tüntette ki), a legfontosabb talán a két esztendeje odaítélt "Nemzet Sportolója" cím, amely nevében és jellegében is elégtételt igyekezett nyújtani a magyar sport legnagyobb alakjának - sajnos már túl későn ahhoz, hogy ő maga érdemben értékelni tudja.

Puskás Ferencet a Nemzeti Sport olvasói 2001-ben az Évszázad sportolójának (gyakorlatilag minden idők legnagyobb magyar sportolójának) választották. A futballzseni még utolsó éveiben is számos kitüntetést kapott, amelyeket kórházi szobájába kellett neki szállítani. Mindennapos vendég volt a Kútvölgyi úton egy-egy kormányfő, FIFA-, UEFA-, MLSZ-vezető, a Real Madrid elöljárói, és más befolyásos személyiségek, illetve barátok és játékostársak.

Az Alzheimer-kór speciális változatát először 2000-ben diagnosztizálták nála, s hamarosan állandó kórházi felügyeletre szorult, miközben a szörnyű betegség fokozatosan emésztette fel az egészségét. 2006 szeptemberének elején került a Kútvölgyi úti klinika intenzív osztályára, állapotának hirtelen rosszabbodása után, azóta mesterségesen táplálták. Rendkívül erős szíve még hoszszan küzdött a halál ellen, de a sokadik tüdőgyulladással már nem tudott megbirkózni.

Puskás Ferencet szerető felesége, 57. éve hű társa, valamint Spanyolországban élő leánya, két unokája és három dédunokája gyászolja, továbbá világszerte rajongók és tisztelők milliói.

Puskás Ferencet az IFFHS, a labdarúgás statisztikáival foglalkozó világszervezet 1997-ben a huszadik század gólkirályának kiáltotta ki a válogatottban és az első osztályú bajnoki mérkőzéseken szerzett találatainak száma alapján. A magyar csatárzseni döbbenetes rekordjait természetesen azóta sem döntötte meg senki, így minden elfogultság nélkül is kijelenthetjük: Puskás Ferenc minden idők gólkirálya a földkerekségen.

Nemcsak az elképesztő, hogy nagyjából ezer regisztrált tétmérkőzésen körülbelül ugyanennyi gólt lőtt, hanem az is, hogy ezen meccsek nagy része a világ élvonalának csapatai között zajlott. Puskás a Budapesti Honvéddal, a magyar válogatottal és a Real Madriddal is a világ akkor legerősebb bajnokságaiban, legnagyobb tornáin, legrangosabb mérkőzésein játszott - és ontotta a gólokat. Szinte mindegy volt neki, hogy falusi edzőmeccsen van, válogatott találkozón vagy éppen BEK-döntőn: a mérkőzésenkénti egygólos átlagot szinte mindenütt tartani tudta, még a világbajnoki és az olimpiai fináléban is, de abszolút megszokott volt nála, hogy mesterhármast rúgott a Real Madrid-Barcelona vagy a Kispest-Ferencváros rangadón, hogy duplázott olyan válogatottak ellen, mint az olasz vagy az angol, hogy három-négy gólt lőtt a Bajnokok Ligája elődje, a BEK döntőiben.

Mi sem természetesebb, Puskás a magyar válogatottban első találkozóján góllal kezdett a 12. percben (az osztrákok ellen 1945. augusztus 20-án), hogy aztán 85 öszszecsapásán 84 találatig jusson, és ezzel fantasztikus világcsúcsot állítson fel úgy, hogy pályafutásának második felében egyszerűen nem is szerepelhetett a magyar nemzeti csapatban az akkori politikai viszonyok miatt.

Élvonalbeli bajnoki meccseken 529 pályára lépése alkalmával 514 gólt lőtt! A Kispest és a Honvéd színeiben 349 találkozón 358-szor volt eredményes, Madridban egy hajszálnyival halványabban teljesített - túl a harmincon, a világ legjobb csapatában, két kihagyott (a FIFA-eltiltás miatt meddő) év után 180 bajnokin 156 gólt szerzett.
Fantasztikus támadók voltak a vetélytársai mindkét ligában, de Puskás mellettük is gólkirály lett négyszer, itt is, ott is. Legkevesebb 20 góllal, de az is előfordult, hogy 50 (!) találattal.

A BEK-ben ő volt a legjobb góllövő az 1959-1960-as sorozatban (12 gól), és holtversenyben négy év múlva is (7), a finálé pedig javarészt róla szólt kétszer is, jóllehet, a futballtörténelem leghíresebb döntői közé tartozik mindkét mérkőzés: 1960-ban, Glasgow-ban egymaga négy gólt lőtt az Eintracht Frankfurttal szemben 7:3-ra megnyert meccsen (azóta is csúcs), míg 1962-ben ő talált be mindháromszor a Real színeiben a Benfica elleni vereség során (3:5). Harmincötéves volt akkor, de még három esztendővel később sem okozott gondot neki négy gólt lőni egy Feyenoord elleni BEK-mérkőzésen.

Ha tehát azt mondjuk, hogy a labdarúgásban a legfontosabb a gól, akkor Puskás Ferenc a futballtörténelem legnagyobb játékosa.

***   ***   ***


1927: április 1.: Budapesten megszületik Puskás (Purczeld) Ferenc, becenevén Öcsi

1938:
Puskás 11 évesen, egy évvel az engedélyezett dátum előtt Kovács Miklós néven igazol a Kispesti AC-ba, amely Magyarországon az egyetlen klubja volt (persze ideértve a jogutód Budapesti Honvédot is)

1943:
december 5.: Öcsi 16 évesen bemutatkozik az élvonalban a Diósgyőr ellen, majd a Kolozsvár ellen első bajnoki gólját is megszerzi

1945:
augusztus 20.: Ausztria ellen bemutatkozik a magyar válogatottban, és már a 12. percben megszerzi a vezetést az 5:2-es magyar győzelmet hozó találkozón

1948:
Ebben az évben szerzi első magyar gólkirályi címét, 50 góllal

1950:
Áprilisban feleségül veszi a tizennyolc esztendős Hu-nyadvári Erzsébetet

1952:
Ebben az évben születik meg Puskás lánya, Anikó, és ugyanebben az évben meghal idősb. Puskás Ferenc, már nem éri meg, hogy fia a magyar válogatott csapatkapitányaként átveszi a helsinki olimpia aranyérmét

1953:
november 25.: Az "évszázad mérkőzésén" Magyarország 6:3-as győzelmet arat Anglia felett, Puskás két gólt szerez; de még a tavasszal, az olaszok elleni római 3:0-val kezdődnek az esztendő nagy sikerei, Puskás azon a mecscsen is kétszer eredményes

1954:
Bár a tavasszal még 7:1-re (két Puskás-gól) gázolja le a Népstadionban a 6:3 visszavágójára érkező angolokat, és válogatottunk az első számú esélyese a svájci világbajnokságnak, a sok nagy győzelem után a döntőben 3:2-es vereséget szenved a nyugatnémetektől. A sokáig sérült Puskás a döntőre visszatér, és egy szabályos mellett egy meg nem adott (bár ugyancsak szabályos) gólt szerez

1956:
Puskás utoljára szerepel a magyar válogatottban, a forradalom napjaiban pedig a Honvéd csapatával elhagyja az országot, hogy biztonságos helyen készülhessen a Bilbao elleni BEK-meccsekre. Itthon ugyanakkor nemhogy nem rendeződik a helyzet, de az újabb szovjet megszállási hullám vérbe fojtja a magyar forradalmat

1957:
Az utolsó meccsek a Honvédban az itthonról letiltott dél-amerikai túra keretében. Puskás elhatározza: családjával Nyugaton marad. A FIFA - az MLSZ szorgalmazására - két évre eltiltja a futballtól az egész világon, amiért elhagyta a hazáját

1958:
Östreicher Emil technikai igazgató tanácsára szerződteti a BEK címvédője, a világ legjobb csapatának tartott Real Madrid, noha súlyfölöslege van, és eladósodott. Eltiltását mérséklik, az év őszén újra játszik

1959:
Puskás első BEK-győzelme, igaz, a döntőben nem lép pályára

1960:
Puskás a minden idők legnagyobb európai kupadöntőjének tartott glasgow-i BEK-fináléban egymaga négy gólt szerez, és másodszor is BEK-győztes (Real-Eintracht 7:3), ő a sorozat gólkirálya is, s a Világkupa-döntőben is két gólt lő (Real-Penarol 5:1). Az esztendő végén második a France Football Aranylabda-szavazásán, úgy, hogy néhány kelet-európai szavazó, köztük a magyar, politikai nyomásra nem őt teszi az első helyre…

1961:
Megszerzi első spanyol bajnoki és második spanyol gólkirályi címét

1967:
Negyvenévesen befejezi játékos-pályafutását, immár hatszoros spanyol bajnokként, négyszeres gólkirályként, 3-szoros BEK-győztesként. Ebben az évben megkezdi edzői karrierjét, először néhány hónapot a Deportivo Alavés, majd a kanadai-amerikai Vancouver Royals trénere

1969:
Ünnepélyesen elbúcsúzik a Real Madridtól a Rapid Wien ellen, a meccs teljes bevételét neki ajánlja fel Santiago Bernabéu klubelnök

1971:
Puskás Ferenc a BEK-döntőbe vezérli a jobbára amatőrökből álló görög Panathinaikosz együttesét, de a Wembleyben 2-0-s vereséget szenvednek a sikerei csúcsán lévő Ajaxtól

1973:
Megszületik Puskás első unokája, Elisabeth Damborena Puskás, majd két évvel később a második, Réka Damborena Puskás

1981:
Emigrációja után először tér vissza Magyarországra az Aranycsapat című dokumentumfilm forgatása és egy telt házas népstadionbeli öregfiúkmeccs kedvéért, hosszas egyeztetés és engedélyezési folyamat után - ekkor Egyiptomban klubedző

1992:
Puskás Ferenc feleségével végleg hazatelepül Magyarországra, de Spanyolországban élő családjukat rendszeresen látogatják

1993:
Négy mérkőzés erejéig a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya, megkapja a legmagasabb magyar állami kitüntetést, a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét

1996:
Az IFFHS az évszázad gólkirályának választja

2000:
Betegsége miatt Puskás Ferenc kórházba kerül, és folyamatos ápolásra szorul, miközben a Nemzeti Sport olvasói szavazásán Az évszázad sportolójának választják

2001:
Az internetezők a Real Madrid valaha volt legjobb játékosának választják

2002:
75. születésnapja alkalmából a kormány úgy határoz, róla nevezi el a Népstadiont, az ünnepélyes aktusra a spanyolok elleni, augusztusi mérkőzésen kerül sor

2004:
A magyar kormány a Nemzet Sportolójának választja

2005:
A Real Madrid Budapesten lép fel a tiszteletére

2006:
Puskás Ferenc hosszan tartó súlyos betegsége és hat évi kórházi kezelés után meghal.

Forrás: Internet


Design By: SZLOBILACI-Studio 2006-2015      Webmester: webmester@szlobilaci.hu