|
Puskás Ferenc
életútja
Puskás
(Purczeld) Ferenc
Született: 1927. 04. 01., Kispest
Játékospályafutása: 1939-1956: Kispest, majd Bp. Honvéd, 1958-1967:
Real Madrid
Edzői pályafutása: 1967: Hercules ALicante, 1967: San Francisco
Gales, 1967-1968: Vancouver Royals, 1969: Alaves, 1970-1974:
Panathinaikosz, 1974-1976: Colo Colo, 1976-77: Szaúd-Arábia, szövetségi
kapitány, 1977: Murcia, 1978-1979: AEK Athén, 1979-1984: Al-Maszri, 1985:
Sol de America, 1986: Cerro Porteno, 1988-1991: Panhellenic South
Melbourne, 1993: magyar szövetségi kapitány
Sikerei játékosként: magyar bajnok (1949-50, 1950, 1952, 1954,
1955, valamint nem hivatalos bajnoki cím 1956-ban), spanyol bajnok
(1960-61, 1961-62, 1962-63, 1963-64, 1964-65, 1966-67), spanyol
kupagyőztes (1962), BEK-győztes (1959, 1960, 1966), Világkupa-győztes
(1960), olimpiai bajnok (1952), vb-ezüstérmes (1954)
Sikerei edzőként: görög bajnok (1969-70, 1971-72, 1978-79),
ausztrál bajnok (1990-91), ausztrál kupagyőztes (1990)
Elismerései: Európa leggólerősebb játékosa (1948), világválogatott
(1963), Európa-válogatott (1965), FIFA Hall of Fame tagja (1998), a 20.
század legjobb magyar játékosa (2001), a Nemzet Sportolója (2004)
Rekordjai: a legtöbb gól egy mérkőzésen (7, 1949. február 19.), a
legtöbb gól egy szezonban (50, 1948), a harmadik legeredményesebb
futballista a 20. században (489 gól), Magyarország harmadik
legeredményesebb játékosa (357 gól, 1943-1956), a magyar válogatott
leggólerősebb játékosa (84 gól), a 13. legeredményesebb játékos a spanyol
ligában (155 gól, 1958-1967), a harmadik leggólerősebb játékos a BEK-ben
***
*** ***
Tehetsége, csodálatos gömbérzéke vele született 1927. április 1-jén
Zuglóban, az Uzsoki Utcai Kórházban. Szülei, ha akarták volna, sem tudják
más útra terelni fiukat, akinek szobája ablaka (no, nem a sajátjáé, a
család egyetlen szobájáé) éppen a Kispesti AC pályájára nézett.
Az ám, Kispest. A Purczeld család (csupán 1937-ben magyarosította Puskásra
a vezetéknevét a papa) 1929-ben költözött a ma már nem létező, Újtemető
utcai kis lakásba, akkor, amikor a családfő a Kispest igazolt labdarúgója
lett. Bár a korra és a nehezen érvényesülő munkásosztályra jellemző
szegénység Puskásékat sem kímélte, Öcsi - merthogy legismertebb becenevét
otthon kapta - gyermekkora mégis boldog, kiegyensúlyozott volt. A futball
töltötte ki. A szülői ház mellett található grundon, más szórakozási
lehetőség híján, naphosszat fociztak a környékbeli gyerekek, de a papa meg
a szomszédok és a járókelők már akkor kiszúrták: a kis ballábas kölyök
ügyesebb a többinél. Az egész napos önfeledt futballt, a pimasz cseleket,
nagy gólokat csupán a mama zavarta meg olykor, amikor kisfiát cigarettáért
vagy éppen fejfájás elleni cukorkáért küldte a közeli trafikba.
A kis Öcsi egyébként szófogadó, rendes fiú volt otthon, miközben
természetesen magába szívta a kispesti utcákon mindennapos zsiványságot.
De ki hinné például, hogy a világ leghíresebb magyarja szenvedéllyel
szerette az állatokat? Alig tízesztendős lehetett, amikor egy utcán talált
egeret csempészett haza. Otthon aztán befőttesüvegbe tette, adott neki
enni, inni, s napokig jó gazda módjára gondozta a kis rágcsálót. Igen ám,
de az egér egyszer csak kiszabadult, elszökött, és többé nem is találták
meg. Öcsi édesanyja azonban fölöttébb meglepődött, amikor a spájzban
észrevette, hogy az összes élelmiszerbe belekóstolt, és az összes zsákot
megrágták... Manci néni ez egyszer alaposan ellátta Öcsi baját.
Puskás Ferencről azt is kevesen tudják, hogy szívesen olvasott. Gyerekkori
kedvenc könyvei az akkoriban népszerű, fillérekért kapható indián- és
cowboyregények voltak. Ha pedig tehette, ha éppen volt rá zsebpénze, már
rohant is az Üllői úti Royal filmszínházba. De nem ám holmi vígjátékokra,
romantikus hőstörténetekre költötte a forintokat - kizárólag a lövöldözős,
gengszteres és vadnyugati történeket szerette.
Gyermekéveit felidézve mindenképpen meg kell említenünk Bozsik Józsefhez
fűződő barátságát. Szinte hihetetlen, filmbe illő történet, de a
felnőttként egyformán világhírnévig jutó labdarúgók már egészen kis
koruktól fogva jó barátok voltak. A Bozsik família ugyanis éppen abban a
házban lakott, ahol Puskásék, és mivel a két fiú, Cucu és Öcsi is imádta a
futballt, hamar összebarátkoztak. Ha éppen nem a grundon nyargalásztak, a
környék utcáin flangáltak. Gyakran futottak versenyt a Sárkány utcán (ma
Ady Endre út) haladó sárga villamossal, néha, ha nem volt elég pénzük
jegyet venni, a kerítés alá gödröt ásva kúsztak be a stadionba, olykor
pedig harisnyát loptak, amelyből rongylabda készült.
Az elemi iskolát Kispesten végezte el. Nem volt ugyan kitűnő tanuló, de a
nyolc osztályt azért becsülettel, bukás nélkül végigjárta.
Cowboyregények, mozifilmek, kisállatok és a kispesti lányok - a legvadabb
harmincas évek még erről szóltak, ám már ekkor is tudta mindenki: Öcsi a
futballra született.
Noha
zajlott a második világháború, Puskás Ferenc a futballnak köszönhette,
hogy nem volt katona: 1943-as bemutatkozását követően szinte pillanatok
alatt országszerte ismert játékos lett, s 1944-ben 18 bajnoki mérkőzésen
hét gólt lőtt.
A háború után egyre jobb lett a Kispest, nem kis részben két saját
nevelésű fiataljának, Bozsik Józsefnek és "Cucu" jó barátjának, Puskás
Ferencnek köszönhetően. A csapat 1947-ben bajnoki ezüstérmet nyert, Puskás
pedig 30 meccsen 32 gólt szerzett. A következő évben aztán ötven góllal
gólkirály lett.
Közben a politika egyre nagyobb jelentőséget tulajdonított a sportnak, s a
hadköteles korú Puskás sorsa sajátos módon találkozott a hadseregével.
Moszkvában utasításba adták, hogy minden szocialista országban létre kell
hozni a fegyveres testületek és a nagy szakszervezetek sportegyesületeit.
Magyarországon erre 1949 végén került sor (ebben az évben Puskás 46 rúgott
gólja ellenére "csak" második lett a góllistán, barátja, Deák Ferenc
mögött), sajátos körülmények között. Sebes Gusztáv, a kommunista
sportirányítás akkori vezetője a nagy állami sportegyesületek
létrehozásával egy-két klubba gyűjtötte azokat, akikből a jövő
válogatottját kívánta felépíteni. Politikai okokból a fővároshoz csatolt
Kispest eladdig kisvárosi klubjából hozták létre a hadsereg nagy
egyesületét, és ide rendelték át a legjobb fiatalokat. Sőt a válogatott
játékosok nagy része is előbb-utóbb ide került. Létrejött a gyökerek
nélküli mamutegyesület, a Budapesti Honvéd, a játékosok pedig "bevonultak"
katonának. Persze naiv ötlet volt a sztárfutballistákból valódi katonákat
faragni, mert bár az ötletgazdák idealizált, eredményesen sportoló
szocialista embereket képzeltek el uniformisban, Puskásék ennek
ellenálltak. Ünnepélyesen bevonultatták őket, a kiképzés is elkezdődött,
ám a rendbontások és engedetlenségek miatt a felettesek néhány hónap
múltán jobbnak látták, ha a sportolók otthon, és nem a laktanyában
folytatják hivatásos pályafutásukat.
1950-ben, immár Honvéd néven, bajnok lett az összetételében ekkor még
jócskán "kispesti" csapat, sőt: ősszel sikerült dupláznia is (félidényes
bajnokság volt, mert ekkor tért át a hazai szisztéma a szovjet típusú,
tavaszi-őszi rendszerre), ugyanúgy, mint Puskás Öcsinek, aki előbb 31,
aztán 25 góllal két magyar gólkirályi címet szerzett. 1951-ben bajnoki
ezüstérem jutott a Honvédnak, Puskás pedig 21 gólt ért el, s két évvel
később 27 góljával már negyedszer is gólkirály lett. A svájci
világbajnokság évében, 1954-ben Puskás negyedszer is bajnok a Honvéd
csapatával, és egy év múlva ünnepelhette ötödik bajnoki címét is és a
Magyar Népköztársaság Kupa ezüstjét. Ekkoriban a világ legjobb
klubcsapataként emlegették a Honvédot, amely begyűjtötte a válogatottak
közül Grosics Gyulát, Kocsis Sándort, Czibor Zoltánt, Lóránt Gyulát és
Budai II Lászlót is.
Sokan már ekkor azt rebesgették, hogy Puskás súlyfelesleggel küszködik, és
nem a régi. Talán emiatt is szerepelt 1956-ban gyengén, bár még így is
negyedik helyezett lett a France Football első Aranylabda-szavazásán. A
forradalom miatt a bajnokság félbeszakadt, igaz, október 23-án a Honvéd
volt az első a tabellán. Puskás novemberben nyugat-európai túrára indult a
csapattal, a kirándulás célja eredetileg a Bajnokcsapatok Európa-kupájának
második kiírásában a Honvédra váró, Bilbao elleni meccs lejátszása volt. A
mérkőzést meg is rendezték (3:2 a baszkok javára), s a budapesti állapotok
miatt még a visszavágót is külföldön, semleges pályán, Brüsszelben kellett
lejátszani. A játékosok itt már nem is különösebben akartak továbbjutni,
úgy hírlik, szándékosan estek ki a BEK-ből (3:3 lett a vége), hogy
elutazhassanak az addigra már lefixált dél-amerikai túrára. 1957 elején -
néhány hazai sztárral kiegészülve, számos sikeres európai jótékonysági
fellépés után - el is utaztak Brazíliába, ám az MLSZ engedélye nélkül, s
hamarosan a FIFA is letiltotta a Honvéd túracsapatát, teljesítve a magyar
vezetők kérését. Puskásék csalódottan tértek vissza Bécsbe, ahol Öcsi úgy
határozott, hogy családjával együtt nem tér haza Magyarországra.
Puskás Ferenc 1943 és 1956 között 349 magyar bajnoki mérkőzésen lépett
pályára, és 358 gólt ért el, ötszörös bajnok és négyszeres gólkirály -
páratlan teljesítmény! És pályafutásának még messze volt vége!
Az
ötvenes évek első felében a világ legjobb válogatottja volt a magyar
válogatott, amelynek kikezdhetetlen tekintélyű csapatkapitányát Puskás
Ferencnek hívták.
Ha az Aranycsapatot említjük, mindig arra a magyar válogatottra gondolunk,
amely az ötvenes évek elejétől az 1956-os forradalomig tartotta
rettegésben és ejtette ámulatba a világot. A klasszikus Grosics-Buzánszky,
Lóránt, Lantos - Bozsik, Zakariás - Budai II, Kocsis, Hidegkuti, Puskás,
Czibor összeállításban legendává nemesedett csapatra. A csapatkapitány a
szakvezetők és a játékostársak egyöntetű akaratából Puskás Ferenc volt. A
kispesti balösszekötő 1945-ben debütált a magyar válogatottban, Ausztria
ellen, és innentől kezdve kihagyhatatlan volt a csapatból. Tekintélyét a
pályán és azon kívül sem kérdőjelezte meg senki, sokszor a taktikán is
változtatott mérkőzés közben, ha szükségét érezte, s a többiek betartották
utasításait.
A válogatottal első komoly sikerét az 1952-es helsinki olimpia megnyerése
jelentette. Végig magabiztosan játszott a csapat Puskás vezérletével, aki
négy gólt szerzett a tornán. A jugoszlávok ellen 2:1-re megnyert döntőben
az ő révén szereztük meg a vezetést (miután kihagyott egy tizenegyest...).
Ekkor már több mint két éve veretlen volt válogatottunk, és a sorozat csak
az 1954-es világbajnokság döntőjében szakadt meg. Az olimpiát követő
évben, 1953-ban az Európa Kupa-döntőjére (az Eb elődje volt ez a
mérkőzéssorozat) a római Olimpiai Stadion avatására utazott a csapat, és
újabb nagy sikert aratva, 3:0 arányban győzött.
Match of the Century - az évszázad mérkőzése. Az elnevezést az angol sajtó
adta hetekkel az 1953-as Anglia-Magyarország mérkőzés előtt. Barátságos
mérkőzést azóta sem kísért olyan érdeklődés, mint amilyen a
Wembley-stadionban lejátszott angol-magyar volt. Az olimpiai bajnok magyar
csapat elsősorban azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy a sportág
feltalálóinak 90 éves hazai veretlenségét törte meg. A legendás 6:3-as
győzelmet hozó találkozón Puskás Ferenc kétszer is eredményes volt, első
gólja a mai napig világhírű. Az angol csapatkapitány, Billy Wright mellett
egy könnyed csellel húzta vissza a labdát, majd berúgta a sarokba. A
történelmi mérkőzésről több film és könyv is készült, nem csak
Magyarországon, hanem szerte a világon. A találkozó visszavágójára
1954-ben, még a világbajnokság előtt került sor a Népstadionban, ahol a
magyar válogatott még magabiztosabb, 7:1-es győzelmet aratott. Puskás ezen
a találkozón is két gólt szerzett.
A magyar csapat fantasztikus formában volt, így készült az 1954-es svájci
világbajnokságra, ahol természetesen a legfőbb esélyesnek számított. A vb
is jól kezdődött az Aranycsapat számára, Dél-Korea (9:0) és az NSZK (8:3)
ellen is fölényes győzelmet aratott a válogatott, Puskás a két meccsen
három gólt szerzett, de a németek nem kímélték, megsérült, és csak a
világbajnokság döntőjében térhetett vissza. A negyeddöntőben Brazíliát, az
elődöntőben Uruguayt ejtették ki a magyarok, így készültek a július 4-i,
berni döntőre, ahol már a kilencedik perben 2-0-ra vezettek, de a németek
fordítani tudtak, többek között a játékvezetőnek köszönhetően, aki Puskás
két szabályos góljából csak az egyiket adta meg. Négy és fél éves
veretlenségi sorozat tört meg a legfontosabb pillanatban. Az 1956-os
forradalomig hátralévő két évben is remekül szerepelt a válogatott. 1956
után Puskás Ferenc emigrált, nem játszhatott többé a magyar válogatottban,
amelyhez a politikai rendszerváltozás után, 1993-ban tért vissza,
szövetségi kapitányként, négy meccs erejéig vállalta a csapat átmeneti
irányítását.
***
*** ***
1945. 08. 20.
Magyarország-Ausztria 5:2
Válogatott mérkőzés
Budapest, Üllői út, 20 000 néző
G.: Puskás, Szusza (2), Vincze II, Zsengellér, illetve Decker,
Kominek
1952. 08. 02.
Magyarország-Jugoszlávia 2:0
Olimpiai döntő
Helsinki, Olimpiai Stadion, 60000 néző
G.: Puskás, Czibor
1953. 05. 17.
Olaszország-Magyarország 0:3
Európa-kupa mérkőzés
Róma, Olimpiai Stadion, 90 000 néző
G.: Puskás (2), Hidegkuti
1953. 11. 25.
Anglia-Magyarország 3:6
Válogatott mérkőzés
London, Wembley, 105 000 néző
G.: Sewell, Mortensen, Ramsey, illetve Puskás (2), Hidegkuti (3),
Bozsik
1954. 05. 23.
Magyarország-Anglia 7:1
Válogatott mérkőzés
Budapest, Népstadion, 92 000 néző
G.: Puskás (2), Kocsis (2), Lantos, Tóth II, Hidegkuti, illetve
Broadis
1954. 07. 04.
Magyarország-NSZK 2:3
Világbajnoki döntő
Bern, Wankdorf-stadion, 65000 néző
G.: Puskás, Czibor, illetve Rahn (2), Morlock
1956. 09. 23.
Szovjetunió-Magyarország 0:1
Válogatott mérkőzés
Moszkva, Lenin-stadion
G.: Czibor
1956. 10. 14.
Ausztria-Magyarország 0:2
Barátságos mérkőzés
Bécs, Prater-stadion, 65000 néző
G.: Puskás, Sándor
***
*** ***
Az
1956-os budapesti forradalom napjaiban buszra szállt, és Nyugat-Európa
felé vette az irányt a Budapesti Honvéd világhírű labdarúgócsapata, hogy
nyugodt körülmények között készülhessen az Athletic Bilbao elleni
Európa-kupa-mérkőzésre. A történelem úgy hozta, hogy a visszavágót sem
lehetett Budapesten lejátszani, de a decemberi, brüsszeli mérkőzés idejére
a csapat már eldöntötte, hogy elfogadja a dél-amerikai túrára szóló
meghívást. Ezt a kirándulást a kommunista Magyarország nem engedélyezte, a
csapat nagy része mégis útra kelt, és a januári visszatérés után Bécsben
többen úgy határoztak, hogy nem térnek vissza a magyarországi, ismét
megszilárduló diktatúrába. Közöttük Puskás Ferenc is. A "disszidensek" az
MLSZ nyomására kétéves eltiltást kaptak a FIFA-tól, s ezzel
egzisztenciálisan nehéz helyzetbe sodródtak.
Puskás Ferenc a gyomorbetegsége és jelentős súlyfeleslege miatt még
rosszabb kilátásokkal várta, hogy újra futballozhasson. Jóllehet, sokan
nem tartották képesnek arra, hogy újra profi játékos legyen, barátja, a
régi kispesti technikai vezető, Östreicher Emil bízott benne. A magyar
sportvezető 1958-tól a Real Madrid alkalmazottja lett Santiago Bernabéu
elnök tanácsadójaként, és azonnal megkezdte a legendás elnök "puhítását"
Puskás ügyében. A presidente először hallani sem akart a vásárlásról.
Östereicher nem adta fel, és addig győzködte Bernabéut, amíg beleegyezett
Puskás szerződtetésébe, annak ellenére, hogy Puskás hónapok óta nem
játszott, és jókora súlyfelesleggel küszködött. A plusz kilókat
szerződtetése után hat hét alatt leadta, hihetetlenül kemény munkával
majdnem tizenöt kilót fogyott.
Első meccsét Real-játékosként Buenos Airesben játszotta a River Plate
ellen, a Primera Divisiónban 1958. szeptember 2-án debütált az Oviedo
ellen. Az 5-1-es madridi sikerrel végződő bajnoki találkozón gólt is lőtt.
A "Canoncitónak Pumnak", azaz "Kis Ágyúnak" becézett csatár összesen 372
meccsen lépett pályára a Real Madrid színeiben és 324 gólt rúgott.
Hatszoros spanyol bajnok, négyszeres gólkirály lett, s egyik
vezéregyénisége a világ akkori legjobb klubcsapatának, a Bajnokcsapatok
Európa-kupája első öt (!) kiírását megnyerő Real Madridnak.
Pedig nem csak a súlyfelesleg miatt indult nehezen madridi karrierje. Luis
Carniglia edző ugyanis nem kedvelte Puskást, azt mondta, még a saját fia
is jobban játszik a magyarnál. Amikor viszont Puskást Bernabéu el akarta
adni a belga Standard Liége csapatának, és kölcsönben a városi rivális
Atlético Madridban játszatta, a csatárnak minden összejött. Brillírozott a
pályán, gólokat lőtt, ezután az elnök nem volt többé hajlandó megválni a
magyar csodacsatártól. Carniglia hiába nyert meg mindent abban az idényben
a Reallal, miután a BEK-döntőn mellőzte Puskást, Bernabéu felmondott az
edzőnek.
Öcsi világhírű csapattársa, Alfredo Di Stéfano nagy tiszteletnek örvendett
a társak között, és ha neki nem tetszett egy új szerzemény, mennie
kellett. Puskás érkezésének sem örült, de hamar rájött, a világ egyik
legjobb játékosának érkeztével ő maga nem lesz kevesebb, sőt: annyi
gólpasszt kapott a zseniális magyartól, hogy kezdeti fenntartásait hamar
feledte. Barátságuk Panchóval - Di Stéfano nevezte el Puskást Panchónak -
kiállta az idők próbáját, az egymás iránti megbecsülés töretlen maradt.
De nemcsak Di Stéfano szerette meg a magyar zsenit, hanem egész
Spanyolország. Puskás 1961-ben megkapta az állampolgárságot, és négy
meccsen a válogatottban is játszott, szerepelt a chilei világbajnokságon
is. A Real Madriddal háromszor nyerte meg a Bajnokok Ligája elődjét, a
BEK-et, az 1960-as döntőn máig megdönthetetlen rekordként négy gólt
szerzett (Real-Eintracht Frankfurt 7:3), kétszer a sorozat gólkirálya is
lett, s vezérletével nyerte meg a királyi gárda az első Világkupát
(1960-ban a Penarol elleni madridi meccsen Puskás két góllal és két
gólpasszal vette ki a részét az 5:1-es győzelemből). Az esztendő végén a
France Football Aranylabda-szavazásán második lett úgy, hogy több
kelet-európai szavazó - köztük a magyar (!) - nem jelölte őt az első ötbe.
1967-ben, 40 évesen Puskás befejezte a futballt. 1969-ben rendezték
ünnepélyes búcsúmeccsét Madridban, az osztrák Rapid ellen hetvenezer ember
előtt.
Öcsi bácsit tisztelete a királyi klubban és a Real Madrid hívei körében az
évek múlásával sem kopott. Puskás Ferenc Spanyolországban is halhatatlan.
Sok
magyar számára Puskás Ferenc karrierje egyszerűen befejeződött 1956-ban,
hiszen az itthoni sajtó évtizedekig hallgatott az emigráns zseni kinti
sikereiről. A lexikonokban is úgy fejeződött be a Puskás nevéhez írott
szócikk, hogy "1956-ban külföldre távozott". Mintha többé nem is létezett
volna. Pedig a Real Madridban játszott kilenc év, a BEK-győzelmek, a
világválogatott szereplés, a médiában betöltött szerep révén legendák
szivárogtak be a vasfüggönyön át a valahol még élő és brillírozó
Puskásról. De szinte semmit nem lehetett tudni arról a Puskás Öcsiről sem,
aki az aktív játék befejezése után - rövid és nem túl sikeres üzleti
próbálkozások mellett, után - edzősködésre adta a fejét, és ebben a
minőségében beutazta az egész világot.
A legnagyobb sikeréről, a Panathinaikosszal elért BEK-döntőről (1971)
azért a magyarok is értesültek, mert látták őt a televízióban az Ajax
elleni finálé alkalmával, noha a kommentátor alig merte a nevét is
megemlíteni. Azt viszont még a futballrajongók sem mind tudják, hogy
Puskás Ferenc dolgozott szövetségi edzőként Szaúd-Arábiában, ott volt a
Vancouver Royals kispadján az első észak-amerikai profiligában, több
kisebb klubnál is megfordult Spanyolországban (Alicante, Alavés, Murcia),
megszakításokkal csaknem öt éven át volt klubedző Egyiptomban és Athénban,
de több latin-amerikai csapatnál is trénerkedett Paraguayban és Chilében,
nem beszélve utolsó külföldi szerepvállalásáról, az ausztrál South
Melbourne Hellas szakvezetői tisztéről (itt bajnok és kupagyőztes volt a
kilencvenes évek legelején).
Arra aztán már sokan emlékezhetnek, hogy Puskás - huszonöt éves csend,
után állami engedélylyel - 1981-ben visszafogott hivatalos fogadtatással,
de nagy ünneplés közepette hazatért egy öregfiúkmeccs kedvéért, majd a
rendszerváltás után félig-meddig hazaköltözött. Amíg egészsége engedte,
tekintélyével, kapcsolataival, jelenlétével dolgozott az MLSZ-nek, s négy
mérkőzés erejéig a szövetségi kapitányi posztot is betöltötte 1993-ban. A
közvélemény azonnal, a hivatalos politika lassanként rehabilitálta, s
megpróbálta pótolni mindazt, amit évtizedeken át elmulasztott.
Puskás minden létező címet és kitüntetést megkapott idehaza (közben a NOB
és a FIFA is a legmagasabb érdemrendjével tüntette ki), a legfontosabb
talán a két esztendeje odaítélt "Nemzet Sportolója" cím, amely nevében és
jellegében is elégtételt igyekezett nyújtani a magyar sport legnagyobb
alakjának - sajnos már túl későn ahhoz, hogy ő maga érdemben értékelni
tudja.
Puskás Ferencet a Nemzeti Sport olvasói 2001-ben az Évszázad sportolójának
(gyakorlatilag minden idők legnagyobb magyar sportolójának) választották.
A futballzseni még utolsó éveiben is számos kitüntetést kapott, amelyeket
kórházi szobájába kellett neki szállítani. Mindennapos vendég volt a
Kútvölgyi úton egy-egy kormányfő, FIFA-, UEFA-, MLSZ-vezető, a Real Madrid
elöljárói, és más befolyásos személyiségek, illetve barátok és
játékostársak.
Az Alzheimer-kór speciális változatát először 2000-ben diagnosztizálták
nála, s hamarosan állandó kórházi felügyeletre szorult, miközben a szörnyű
betegség fokozatosan emésztette fel az egészségét. 2006 szeptemberének
elején került a Kútvölgyi úti klinika intenzív osztályára, állapotának
hirtelen rosszabbodása után, azóta mesterségesen táplálták. Rendkívül erős
szíve még hoszszan küzdött a halál ellen, de a sokadik tüdőgyulladással
már nem tudott megbirkózni.
Puskás Ferencet szerető felesége, 57. éve hű társa, valamint
Spanyolországban élő leánya, két unokája és három dédunokája gyászolja,
továbbá világszerte rajongók és tisztelők milliói.
Puskás
Ferencet az IFFHS, a labdarúgás statisztikáival foglalkozó világszervezet
1997-ben a huszadik század gólkirályának kiáltotta ki a válogatottban és
az első osztályú bajnoki mérkőzéseken szerzett találatainak száma alapján.
A magyar csatárzseni döbbenetes rekordjait természetesen azóta sem
döntötte meg senki, így minden elfogultság nélkül is kijelenthetjük:
Puskás Ferenc minden idők gólkirálya a földkerekségen.
Nemcsak az elképesztő, hogy nagyjából ezer regisztrált tétmérkőzésen
körülbelül ugyanennyi gólt lőtt, hanem az is, hogy ezen meccsek nagy része
a világ élvonalának csapatai között zajlott. Puskás a Budapesti Honvéddal,
a magyar válogatottal és a Real Madriddal is a világ akkor legerősebb
bajnokságaiban, legnagyobb tornáin, legrangosabb mérkőzésein játszott - és
ontotta a gólokat. Szinte mindegy volt neki, hogy falusi edzőmeccsen van,
válogatott találkozón vagy éppen BEK-döntőn: a mérkőzésenkénti egygólos
átlagot szinte mindenütt tartani tudta, még a világbajnoki és az olimpiai
fináléban is, de abszolút megszokott volt nála, hogy mesterhármast rúgott
a Real Madrid-Barcelona vagy a Kispest-Ferencváros rangadón, hogy
duplázott olyan válogatottak ellen, mint az olasz vagy az angol, hogy
három-négy gólt lőtt a Bajnokok Ligája elődje, a BEK döntőiben.
Mi sem természetesebb, Puskás a magyar válogatottban első találkozóján
góllal kezdett a 12. percben (az osztrákok ellen 1945. augusztus 20-án),
hogy aztán 85 öszszecsapásán 84 találatig jusson, és ezzel fantasztikus
világcsúcsot állítson fel úgy, hogy pályafutásának második felében
egyszerűen nem is szerepelhetett a magyar nemzeti csapatban az akkori
politikai viszonyok miatt.
Élvonalbeli bajnoki meccseken 529 pályára lépése alkalmával 514 gólt lőtt!
A Kispest és a Honvéd színeiben 349 találkozón 358-szor volt eredményes,
Madridban egy hajszálnyival halványabban teljesített - túl a harmincon, a
világ legjobb csapatában, két kihagyott (a FIFA-eltiltás miatt meddő) év
után 180 bajnokin 156 gólt szerzett.
Fantasztikus támadók voltak a vetélytársai mindkét ligában, de Puskás
mellettük is gólkirály lett négyszer, itt is, ott is. Legkevesebb 20
góllal, de az is előfordult, hogy 50 (!) találattal.
A BEK-ben ő volt a legjobb góllövő az 1959-1960-as sorozatban (12 gól), és
holtversenyben négy év múlva is (7), a finálé pedig javarészt róla szólt
kétszer is, jóllehet, a futballtörténelem leghíresebb döntői közé tartozik
mindkét mérkőzés: 1960-ban, Glasgow-ban egymaga négy gólt lőtt az
Eintracht Frankfurttal szemben 7:3-ra megnyert meccsen (azóta is csúcs),
míg 1962-ben ő talált be mindháromszor a Real színeiben a Benfica elleni
vereség során (3:5). Harmincötéves volt akkor, de még három esztendővel
később sem okozott gondot neki négy gólt lőni egy Feyenoord elleni
BEK-mérkőzésen.
Ha tehát azt mondjuk, hogy a labdarúgásban a legfontosabb a gól, akkor
Puskás Ferenc a futballtörténelem legnagyobb játékosa.
***
*** ***
1927: április 1.: Budapesten megszületik Puskás (Purczeld) Ferenc,
becenevén Öcsi
1938: Puskás 11 évesen, egy évvel az engedélyezett dátum előtt Kovács
Miklós néven igazol a Kispesti AC-ba, amely Magyarországon az egyetlen
klubja volt (persze ideértve a jogutód Budapesti Honvédot is)
1943: december 5.: Öcsi 16 évesen bemutatkozik az élvonalban a
Diósgyőr ellen, majd a Kolozsvár ellen első bajnoki gólját is megszerzi
1945: augusztus 20.: Ausztria ellen bemutatkozik a magyar
válogatottban, és már a 12. percben megszerzi a vezetést az 5:2-es magyar
győzelmet hozó találkozón
1948: Ebben az évben szerzi első magyar gólkirályi címét, 50 góllal
1950: Áprilisban feleségül veszi a tizennyolc esztendős Hu-nyadvári
Erzsébetet
1952: Ebben az évben születik meg Puskás lánya, Anikó, és ugyanebben
az évben meghal idősb. Puskás Ferenc, már nem éri meg, hogy fia a magyar
válogatott csapatkapitányaként átveszi a helsinki olimpia aranyérmét
1953: november 25.: Az "évszázad mérkőzésén" Magyarország 6:3-as
győzelmet arat Anglia felett, Puskás két gólt szerez; de még a tavasszal,
az olaszok elleni római 3:0-val kezdődnek az esztendő nagy sikerei, Puskás
azon a mecscsen is kétszer eredményes
1954: Bár a tavasszal még 7:1-re (két Puskás-gól) gázolja le a
Népstadionban a 6:3 visszavágójára érkező angolokat, és válogatottunk az
első számú esélyese a svájci világbajnokságnak, a sok nagy győzelem után a
döntőben 3:2-es vereséget szenved a nyugatnémetektől. A sokáig sérült
Puskás a döntőre visszatér, és egy szabályos mellett egy meg nem adott
(bár ugyancsak szabályos) gólt szerez
1956: Puskás utoljára szerepel a magyar válogatottban, a forradalom
napjaiban pedig a Honvéd csapatával elhagyja az országot, hogy biztonságos
helyen készülhessen a Bilbao elleni BEK-meccsekre. Itthon ugyanakkor
nemhogy nem rendeződik a helyzet, de az újabb szovjet megszállási hullám
vérbe fojtja a magyar forradalmat
1957: Az utolsó meccsek a Honvédban az itthonról letiltott
dél-amerikai túra keretében. Puskás elhatározza: családjával Nyugaton
marad. A FIFA - az MLSZ szorgalmazására - két évre eltiltja a futballtól
az egész világon, amiért elhagyta a hazáját
1958: Östreicher Emil technikai igazgató tanácsára szerződteti a BEK
címvédője, a világ legjobb csapatának tartott Real Madrid, noha
súlyfölöslege van, és eladósodott. Eltiltását mérséklik, az év őszén újra
játszik
1959: Puskás első BEK-győzelme, igaz, a döntőben nem lép pályára
1960: Puskás a minden idők legnagyobb európai kupadöntőjének tartott
glasgow-i BEK-fináléban egymaga négy gólt szerez, és másodszor is
BEK-győztes (Real-Eintracht 7:3), ő a sorozat gólkirálya is, s a
Világkupa-döntőben is két gólt lő (Real-Penarol 5:1). Az esztendő végén
második a France Football Aranylabda-szavazásán, úgy, hogy néhány
kelet-európai szavazó, köztük a magyar, politikai nyomásra nem őt teszi az
első helyre…
1961: Megszerzi első spanyol bajnoki és második spanyol gólkirályi
címét
1967: Negyvenévesen befejezi játékos-pályafutását, immár hatszoros
spanyol bajnokként, négyszeres gólkirályként, 3-szoros BEK-győztesként.
Ebben az évben megkezdi edzői karrierjét, először néhány hónapot a
Deportivo Alavés, majd a kanadai-amerikai Vancouver Royals trénere
1969: Ünnepélyesen elbúcsúzik a Real Madridtól a Rapid Wien ellen, a
meccs teljes bevételét neki ajánlja fel Santiago Bernabéu klubelnök
1971: Puskás Ferenc a BEK-döntőbe vezérli a jobbára amatőrökből álló
görög Panathinaikosz együttesét, de a Wembleyben 2-0-s vereséget
szenvednek a sikerei csúcsán lévő Ajaxtól
1973: Megszületik Puskás első unokája, Elisabeth Damborena Puskás,
majd két évvel később a második, Réka Damborena Puskás
1981: Emigrációja után először tér vissza Magyarországra az
Aranycsapat című dokumentumfilm forgatása és egy telt házas népstadionbeli
öregfiúkmeccs kedvéért, hosszas egyeztetés és engedélyezési folyamat után
- ekkor Egyiptomban klubedző
1992: Puskás Ferenc feleségével végleg hazatelepül Magyarországra, de
Spanyolországban élő családjukat rendszeresen látogatják
1993: Négy mérkőzés erejéig a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi
kapitánya, megkapja a legmagasabb magyar állami kitüntetést, a Magyar
Köztársasági Érdemrend középkeresztjét
1996: Az IFFHS az évszázad gólkirályának választja
2000: Betegsége miatt Puskás Ferenc kórházba kerül, és folyamatos
ápolásra szorul, miközben a Nemzeti Sport olvasói szavazásán Az évszázad
sportolójának választják
2001: Az internetezők a Real Madrid valaha volt legjobb játékosának
választják
2002: 75. születésnapja alkalmából a kormány úgy határoz, róla nevezi
el a Népstadiont, az ünnepélyes aktusra a spanyolok elleni, augusztusi
mérkőzésen kerül sor
2004: A magyar kormány a Nemzet Sportolójának választja
2005: A Real Madrid Budapesten lép fel a tiszteletére
2006: Puskás Ferenc hosszan tartó súlyos betegsége és hat évi kórházi
kezelés után meghal.
Forrás:
Internet |
